A zsarolóvírusos támadások már a politikusok figyelmét is felkeltették: október közepén egy nemzetközi együttműködést hoztak tető alá 32 ország részvételével. Az Amerikai Egyesült Államok, az EU és további 30 ország szerepel az aláírók között, de a zsarolóvírusos támadásokat kivitelző csoportokat eltűrő Kína és Oroszország hiányoznak.
A szövetség célja kezelni a zsarolóvírusos támadások jelentette kockázatot, megerősíteni a pénzügyi rendszereket olyan módon, hogy az anonim kifizetések ne a támadóknak kedvezzenek. Magyarul a hatóságok a pénzmosás elleni intézkedések betartására szeretnék kötelezni a kriptovalutákkal kereskedő tőzsdéket, ezzel is megnehezítve a bűnözők dolgát. Erre már van is precedens: 2021 szeptemberében az amerikai pénzügyminisztérium az orosz Suex kriptovaluta tőzsde ellen szankciókat rendelt el, miután kiderült, hogy legalább nyolc esetben segítettek a váltságdíjak tisztára mosásában.
Óriásit nőttek a váltságdíjak
Az utóbbi időben a váltságdíjak egyre-másra rekordokat döntöttek: az illegális kifizetések mértéke elérte az 500 millió dollárt (157,7 milliárd forint) globális szinten – 400 millió dollárt 2020-ban, míg 100 millió dollárt 2021 első negyedévében fizettek ki zsarolóknak. Az amerikai pénzügyminisztérium pénzügyi bűnügyekkel foglalkozó osztályának jelentése legalább 5,2 milliárd dollár értékű bitcoint hozott kapcsolatba zsarolóvírusokkal, 177 egyedi bitcoin pénztárcában.
2021 első félévében a jelentés szerint legalább 590 millió dollárt (186,1 milliárd forint) fizettek ki zsarolóvírusos támadóknak, ami azt jelenti, hogy átlagban 66,4 millió dollárba (20,9 milliárd forint) került egy sikeres támadás.
A cikk forrása: The Hacker News
