Európai nap- és szélerőművek több ezer adminisztrációs rendszere érhető el az internetről – figyelmeztettek holland kutatók 2026. október 6-án. A kitettség önmagában még nem jelent sikeres betörést, de korábbi támadások megmutatták, hogyan vezethet egy digitális hozzáférés a termelés vagy az áramellátás megzavarásához.

A holland Nemzeti Kiberbiztonsági Központ, az NCSC kutatói a hágai ONE Conference rendezvényen ismertették vizsgálatukat. A Reuters aznapi beszámolója szerint 35 európai országban 8547 internet felől elérhető rendszert kapcsoltak nap- és szélerőművi létesítményekhez: 7942-t naperőművekhez, 605-öt szélerőművekhez. A kutatók olyan kezelőfelületekre is találtak példát, amelyek turbinák leállítására alkalmas funkciókat mutattak. Forrás: Reuters, 2026. október 6.

A számot érdemes pontosan értelmezni. Nem 8547 feltört erőműről van szó, és egy elérhető bejelentkezési oldal még nem bizonyítja, hogy bárki átveheti az irányítást. Ezzel együtt az internet felől elérhető rendszereknél a hitelesítés, a frissítések és a hozzáférések korlátozása különösen fontos.

Lengyelország: amikor ténylegesen leállt a turbina

A friss kutatáshoz közvetlenül kapcsolódó példa a 2025. december 29-i lengyel támadássorozat. A CERT Polska szerint a célpontok között 30 nap- és szélerőművi létesítmény, valamint egy nagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőmű szerepelt.

A 2026. augusztus 8-án megjelent kiegészítő jelentés egy második, kisebb hőerőmű elleni támadást is bemutatott. Ennél a támadók leállították a gőzturbinát és a technológiai víz előállításához szükséges vízkezelő rendszert, ezzel megszakítva a kapcsolt energiatermelést. Az üzemeltetők gyors beavatkozása miatt a kiesés rövid volt, és a fogyasztók hőellátása nem szakadt meg.

A behatolás egy privát mobilhálózati hozzáférésen, úgynevezett APN-en keresztül történt. A hibás konfiguráció lehetővé tette, hogy a hálózaton belüli eszközök szabadon kommunikáljanak egymással. Ez jól mutatja, hogy a „privát hálózat” elnevezés önmagában nem jelent megfelelő védelmet. Forrás: CERT Polska

Ukrajna: az áramhálózatot is meg lehet bénítani

Az egyik legismertebb energetikai kibertámadás 2015. december 23-án történt Ukrajnában. Három regionális áramszolgáltatót ért összehangolt támadás, amely mintegy 225 ezer fogyasztónál okozott áramszünetet. A támadók hozzáférést szereztek az ipari rendszerekhez, és az elosztóhálózat működésébe avatkoztak be. Itt a célpont az áramelosztás volt, nem az erőművi termelés. Forrás: Idaho National Laboratory

2016. december 17-én újabb támadás okozott áramkimaradást Kijev egy részén. A kutatók az incidenssel valószínű összefüggésbe hozott Industroyer kártevőben olyan képességeket azonosítottak, amelyekkel közvetlenül vezérelhetők elektromos alállomások kapcsolói és megszakítói. A támadás megmutatta, hogy a kártékony programok az ipari berendezések saját kommunikációs nyelvét is használhatják.

Kudankulam: fertőzés egy atomerőműben, működési zavar nélkül

Az indiai Kudankulam atomerőmű esete más természetű veszélyre világít rá. A hatóságok 2019. szeptember 4-én észlelték a fertőzést; a hivatalos megerősítés október 30-án jelent meg.

Az indiai Atomenergiaügyi Minisztérium szerint egy, az internethez kapcsolódó adminisztratív hálózaton működő számítógép fertőződött meg. Ez a hálózat elkülönült a kritikus belső rendszerektől, és a vizsgálat szerint az erőmű üzemi rendszerei nem voltak érintettek. A történet ezért nem reaktorvezérlés elleni sikeres támadásként, hanem az informatikai és üzemi hálózatok elkülönítésének példájaként fontos. Forrás: indiai kormányközlemény

Enercon: egy beszállító megtámadása is elég lehet

2022. február 24-én a KA-SAT műholdas kommunikációs szolgáltatás elleni kibertámadás az Enercon 5800 közép-európai szélturbinájának távfelügyeleti és karbantartási kapcsolatát is megzavarta.

Az Enercon március 28-i közleménye hangsúlyozta: a vállalat és ügyfelei nem közvetlen célpontok voltak. A turbinák tovább működhettek, és a hálózatüzemeltetők hozzáférése is megmaradt, de a távoli felügyelet helyreállításához modemcserékre és alternatív kommunikációra volt szükség. A hiányzó tartalék kapcsolat külön nehézséget jelentett. Forrás: Enercon-közlemény

Mit érdemes ebből Magyarországon megfogadni?

Az energetikai kibervédelemhez az üzemeltetőknek az erőművi vezérlés mellett a távoli hozzáféréseket és a beszállítói kapcsolatokat is át kell látniuk. A gyakorlati ellenőrzés néhány alapvető kérdéssel kezdődhet:

• Mely kezelőfelületek érhetők el közvetlenül az internetről?
• Ki fér hozzájuk, és védik-e a belépést többlépcsős hitelesítéssel?
• Elkülönülnek-e az irodai rendszerek az üzemi vezérléstől?
• Korlátozott és naplózott-e a beszállítók távoli hozzáférése?
• Megmarad-e a biztonságos helyi működés és a felügyelet, ha kiesik egy kommunikációs szolgáltató?

A korábbi esetek következményei eltértek: volt, ahol adminisztratív gép fertőződött meg, máshol a távfelügyelet szakadt meg, és olyan támadás is történt, amely leállította a termelést. A védekezéshez ezért minden hozzáférést annak alapján kell értékelni, milyen fizikai folyamatot érhet el rajta keresztül egy támadó.