Az interneten burjánzó ingyenes alkalmazásokról, szolgáltatásokról sorra kiderül, hogy mégsem teljesen ingyenesek, ehelyett végső soron adatainkkal fizetünk értük. Így történt az Ever online fotótároló alkalmazással is, ahol a feltöltött fotókat a mesterséges arcfelismerő intelligencia trenírozására használták a felhasználók engedélye nélkül.
Az Ever szolgáltatás oldalára látogatók egy meleg, barátságos, a családra és szeretetre épülő megoldás képét kaphatják. A bizalom megteremtése fontos, hiszen az alkalmazást a telefon segítségével készült fotók online tárolására találták ki. A fizetős és ingyenes változat apró részletekben tér el egymástól, a lényeg, hogy mindkét esetben korlátlan mennyiségű fotót tárolhatunk az oldalon. A szolgáltatás lényeges része az arcok megjelölése és a képen szereplők felismerése. (A szolgáltatást szándékosan nem linkeltük be a cikkben.)
Azonban a felhasználók számára az sehol sem volt nyilvánvaló, hogy a szolgáltató másképp is hasznot húz a feltöltött milliárdnyi fotóból. A fotókat ugyanis az arcfelismerésre szakosodott mesterséges intelligencia fejlesztésére használják a szolgáltató szerződéses partnerei. Az oldalon az adatvédelmi előírások között a felhasználásnak eme módja csak azután került fel, miután a sajtó feltárta a visszásságot.
A vállalat szerint a képek nem kerülnek át harmadik félhez, csupán a mesterséges intelligencia trenírozására használják. Például a SoftBank Robotics által fejlesztett és sokak által ismert Pepper robot mögött álló intelligenciát alapozzák meg többek között ezekkel a képekkel. A céggel katonaság, rendőrség vagy titkosszolgálat nem szerződött – de ami késik, nem múlik.
Az érthető, hogy miután a felhasználók tömege az ingyenes szolgáltatás mellett döntött, a fejlesztők a képek hasznosítása mellett döntöttek. Az viszont már nem érthető, hogy erről miért nem tájékoztatták az ügyfeleket, miért csak a sajtó cikkei után változtattak adatvédelmi előírásaikon. Az eset tipikus példa arra, hogy az interneten megosztott adataink hogyan hasznosulnak tudtunk és beleegyezésünk nélkül.
Korábban például a Facebook élt vissza a felhasználók adataival, amikor a Cambridge Analytica-botrányban kiderült, hogy célzott politikai hirdetések szórására hasznosították a személyes adatokat.
Cikkünk az NBCNews írása alapján készült.