A vállalatok rohamtempóban álltak át a távoli munkavégzésre a járvány alatt, az elmaradt kiberbiztonsági fejlesztésekkel már érdemes lenne foglalkozni.
Azért, hogy a vállalatok a járvány alatt is tudjanak dolgozni, felgyorsították digitális átalakítási projektjeiket, ám a kiberbiztonsággal nem igazán törődtek. Legalábbis a Veritas több mint kétezer informatikai vezető megkérdezésével készített tanulmánya szerint ezeket az elmaradásokat a cégek még legalább két évig törlesztik. A 19 országban végzett kutatás azt találta, hogy egy átlagos szervezet további 2,5 millió dollárt (766 millió forint) kell költsön az újonnan bevezetett technológiák védelmére és a szervezeti sérülékenység csökkentésére. Az összeg mellé legalább 22 új IT szakemberre is szükségük lesz.
A járvány alatt bevezetett különféle technológiák közül a kutatás szerint a felhős környezetek vannak a legnagyobb veszélyben. Például Nagy-Britanniában a cégek 80 százaléka új felhős funkciókat vezetett be, vagy fejlesztette a meglévőket. A szervezetek 53 százaléka pedig már azonosította a védelmi stratégia hiányosságait.
Nem ismerik mit kell védeni
Az IT vezetők nem nagyon tudták, hogy pontosan milyen felhő alapú megoldásokat vezettek be a cégnél: közel felük nincs tisztában azzal, hogy hány cloud szolgáltatást használnak, és sokan azt sem tudják, hogy milyen adatot kellene megvédeniük. Egy átlagos szervezetnél az adatok 39 százalékát sötétnek címkézik: ezek nem használt, alvó adatok. Ugyanakkor a vállalati adatok fele már elavult, redundáns.
Ahhoz, hogy a szervezetek tudják milyen védelmi stratégiára van szükségük, ismerniük kell az általuk használt infrastruktúrát, de a megvédendő adatokat is. Ennek ismeretében lehet csak megfelelő mértékben csökkenteni a biztonsági kockázatokat.
