Vírusok észlelése VS. számítógép lassítása

Fontos vizsgálatot végzett el a Virus Bulletin nemrég: összehasonlította a vírusirtó szoftvereket aszerint, hogy hány kártevőt ismernek fel, illetve mennyire lassítják le a számítógépet.

Rendkívüli hír számunkra is, hogy a Virus Bulletin vizsgálata visszaigazolta a hosszú termékfejlesztés eredményét! A G DATA az első helyen végezett: alig lassítja le a számítógépet, miközben a legtöbb kártevőt ismeri fel a konkurens termékek közül.

Érdemes megnézni, hogy népszerű konkurenseink – például az ESET, a Panda és az AVG – mennyivel jobban leterhelik a számítógépet, miközben nálunk lényegesen kevesebb kártevőt ismernek fel.

(Az alábbi teljes ábrán a függőleges tengelyen lévő 0 jelenti azt, ha egy termék nincs hatással a gép működésére.)

A G DATA körülbelül 4,5 százalékkal lassítja a gépet (ESET NOD32 32 százalékkal, a Panda pedig 40 százalékkal), miközben a kártevők 97 százalékát felismeri (ESET NOD32 94%, Panda 86%).

A Kaspersky 55 százalékkal lassítja a gépet, a szintén népszerű AVG pedig majdnem 70 százalékkal, miközben szintén kevesebb kártevőt ismer fel, mint a G DATA. Az Avast nem fért rá a grafikonra: 606 százalékkal lassította a vizsgált műveletek elvégzését.

Az értékek a Windows Defender használatához vannak viszonyítva, a tesztet a Virus Bulletin Windows 8.1 Pro operációs rendszeren végezte el.

 

 

A számítógép lassítása

Az alábbi grafikonon kizárólag a termékeknek a számítógépre gyakorolt lassító hatása látható (a kisebb oszlop a jobb eredményt jelenti).

Fontos megjegyezni, hogy bizonyos termékek nem fértek rá a grafikonra. Az AVAST majdnem 606 százalékkal lassította a gépeket, a Lavasoft különböző verzió pedig körülbelül 2000 százalékos lassítással tették lehetetlenné a munkavégzést.

A kártevők felismerése

Végül az alábbi grafikonon néhány ismert vírusvédelmi szoftver teljesítményét emeltük ki, a reaktív – hagyományos vírusvédelem – összehasonlítása alapján.

185 Comments

  1. Miklós Dévai szerint:

    A konkurencia leszólása az egyik legnagyobb marketinges hiba. Érzelmileg is elbizonytalanítja a vevőt, valamint egy éles összehasonlítás esetén rajtatok röhög mindenki és azt bizony meg fogják osztani az érintettek. Egy független intézet (nem kamu) tesztjét fel szabad használni, de azt is kulturáltan és visszafogottan. Különösen igaz ez egy ilyen termékre, ahol a specifikációk viszonylag könnyen ellenőrizhetők. Mondok egy példát: képzeljünk el egy céget, amely olyan márkával tör be a piacra, ahol világszerte ismert, csúcsminőséget gyártó szereplők vannak jelen. Tegyük fel, hogy az illető cég terméke ugyanolyan kiváló, sőt talán jobb is. De! Te elhinnéd például egy hirdetés alapján, hogy az eddig ismeretlen gyártó autója jobb, mint az Audi, vagy BMW? Vagy az ismeretlen TV jobb, mint a Sony? Vagy az ismeretlen notebook veri a Dellt, vagy az Apple-t? Ugye nem. A teszteken elért minősítés nem helyettesíti a hatékony marketing kommunikációt. Csalni meg azért nem érdemes, mert a kicsit hozzáértő azonnal rájön, hogy például a géplassítási számok a honlapotokon egy a Defenderhez viszonyított százalékos értéket adnak meg, ami a valós használatban nem igazán érezhető. Továbbá vannak a Virus Bulletin mellet más tesztoldalak és ezeket összehasonlítva elég vegyes a kép. Szóval a lényeg: magasat dicsérd, de ne fikázd a másikat! Ha felvezető szövegbe nem írtátok volna bele az (állítólag) gyengébb konkurenseket, sokkal hitelesebb lenne a történet. Vannak módszerek, hogyan kell ezt hatékonyan csinálni, de ez már egy szakma (az enyém). Egy kulcsszót adok ingyen: hass az érzelmekre.

    • Kedves Miklós, köszönjük az elemzést és a tanácsokat. Mi is úgy gondoljuk, hogy több tesztet kell ellenőrizni, ugyanakkor javasoljuk, hogy nézz utána a G Data (és a vírusvédelem) történetének. A világ első vírusirtóját a G Data gyártotta, több mint 30 évvel ezelőtt.

    • Miklós Dévai szerint:

      G Data Magyarország Akár végig is nézhetem (aki a cégnél dolgozik annak ez kötelező), de marketingszempontból nem releváns. (Egy kis történelem: Az első vírusokat még a 70-es években készítették, a világ legelső ismert vírusa a Creeper volt amely a Tenex operációs rendszert használó számítógépek hálózatán terjedt. A Creeper kiirtására hozák létre a Reeper nevű programot, ez volt az első ismert vírusirtó, én meg a hetvenes évek végén végeztem programozó matematikus szakon). Vannak olyan területek, ahol a komoly és tekintélyes múlt vásárlást befolyásoló tényező, ilyenek pl. a bankok, aukciós házak, és azok a márkák, amelyek un. brand-ek. Az informatika területén is vannak ilyenek: Apple, Google, HP, stb. A vírusirtókat gyártó cégek jellemzően nem tartoznak ide, talán csak a Symantec-Norton, de az sem igazán. A branddé váláshoz szigorú statisztikáknak kell kimutatni, hogy az illető céget, vagy terméket hányan ismerik célcsoportok szerint (szakmai felhasználók, lakosság és azon belül iskolai végzettség, munkahely, egyéb környezeti szempontok, stb.) Gyakori mellélövés, hogy brandként kommunikálja magát a cég (vagy egy termékét-szolgáltatását), ami viszont nem az. Ez a hiba szokta a legnagyobb felesleges pénzkidobást okozni, bár legalább kárt nem okoz. Na most -és ezt tényleg nem azért mondom, mert a cégetek terméke minőségileg nem a toppon van-, hanem azért, mert a G DATA még nem brand, még Németországban sem, had tegyem be a Brand Finance 2015-ös Németországi listáját: https://brandfinance.com/images/upload/brand_finance_deutschland_50_2016_locked.pdf A másik dolog, hogy az informatika szoftverek kifejezetten nem az a termékcsoport, ahol a hagyományok hatnak a fogyasztókra. A B to B-ben az ár, és a minőség dominál, gondolok itt arra az esetre, amikor egy vállalatnak akarsz eladni egy csomagot és a tárgyalópartnered szintén felkészült szakember, ott az érvrendszer középpontjában a specifikációk állnak. Egészen más a helyzet az egyéni vevők esetében, akik jellemző módon nem szakemberek a témában. Ezért ebben az esetben a száraz szakmai ismertetés helyett -mint már említettem- egyéb motivációkkal kell hatni a vevőkre. Megvannak erre a jó módszerek. Az első mindig a KULCS és HÍVÓ szavak megtalálása, az egyik jelen esetben nyilván a biztonság, de van még néhány. Ha ez megvan, akkor ezekhez kell elkészíteni a kreatív anyagokat (szövegek, szlogenek, videók). Van egy szép és átlátható honlapotok, hirdettek a Facebookon, de azok a generációk (z, y), akik az elsődleges célcsoportotok, látványt és mozgást, akarnak, poént és komolyságot egyben. Arra gondolj, hogy ez egy olyan piac, ahol a vevő számára már átláthatatlan a választék, az átlagos felhasználó nem tud különbséget tenni a termékek között, mert nem ért hozzá. Úgy van ma már ez, mint az ásványvíz piac, senki nem olvasgatja a kisbetűs összetételt hátsó címkén, hanem azt veszi, amelyik valamiért kilóg a sorból (így lett a Szentkirályi piacvezető, pedig az egyik leggyengébb összetételű víz, csak hát a Balogh Attilának volt annyi esze, hogy elhozta a Sió Eckestől a marketingigazgatót és be is indult a mozdony). Itthon nagyon sokan még azt is elhiszik, hogy jól elvannak vírusvédelem nélkül (szívességből szoktam barátaimnak a már teljesen lelassult gépet letakarítani). Fontos például kommunikálni, hogy az ingyenes vírusvédelem az annyit is ér (azt szabad fikázni). Szóval higgyétek el, a marketing az legalább olyan fontos, minthogy kiváló legyen a termék. Vagy nekiestek Kotlernek és a többi szakirodalomnak (4p+3p, startégia alkotás, SWOT, PEST, BCG, stb.), vagy kerítetek egy profi marketingest és vele a segédcsapatokat (kreatív, grafikus, videós {gif, coub}, stb).

  2. Imre Csaba szerint:

    Lefuttattam a G datát és talált is vagy 8 vírust és egyebet de utána is nagyon megfogta a gépet.

  3. Világ életemben rühelltem azt a propagandát, amelyik a konkurenciát ócsárolta. Dolgoztunjk a Quellével, a Metroval, meg a fene tudja kivel, voltak versenytársak a piacokon…ám soha nem mondtuk azthogy a “krampampuli” ilyen vagy oléyan. Én a NOD 32-vel éldek már amióta egyáltalán rájöttem: mit jelent “alaplap”…és soha semmi gondom nem volt…sőt: általam begyüjtött “virus”-tól is megszabadított. doki

    • Kedves István, Ócsárolni nem ócsárolt senki semmit. Teszteredményekről beszélünk, ezek tőlünk független forrásból származó objektív számadatok. Talán nem kellene elmondanunk, hogy a programjaink mennyivel teljesítenek többet, mint a konkurens termékek? Akkor hogyan tudnánk minderről értesíteni az embereket?

    • Lajos Tömöri szerint:

      Közeli rokonom is megvette anno a nod32-t nem is volt gont kb 1 évig a gépével aztán azt tünt fel neki hogy egyre lasabb.volt egy boot dvd lemezem amin volt viruskereső(nem nod32 más) igaz régi kb 4 évvel régebbi mint a nod32 állandóan frissitettt definiciója és ez a régi viruskereső talált kb 40-50 olyan virust amit a friss nod nem is észlelt…..

    • Buthi János szerint:

      Ezek a tesztek mesterséges környezetben, irányított “támadásokkal” készülnek. Egy másik vírusirtó szoftver fejlesztői, más kártevők adagolásával “rendelve meg” a tesztet, más eredményre jutnak. Nem vitatom a G-Data érdemeit, mert az tény, hogy amióta létezik, mindig a legjobbak között volt, de az is tény, hogy ezek a legjobbak kivétel nélkül mind elő tudnak állni legalább egy olyan teszttel, ahol az ő termékük bizonyul a legjobbnak. Én magam az Eset Smart Securityt használom, amióta csak létezik, valamikor az őskorban a nod32 promóciós változatával, még az ötös verzióval kezdtem hosszas válogatás után. Egy újság havonta adta a használatához szükséges adatokat. Azóta semmilyen kártevő nem tudta elfertőzni a gépeinket itthon (van 3) és a verzió már a kilencesnél tart.. Megszerettem a promóciós időszak alatt, megtanultam személyre szabottan konfigurálni, így éppen olyan észrevétlenül teszi a dolgát, ahogyan azt egy professzionális védelmi rendszertől el lehet várni. Az is tény, hogy ha alapértelmezett beállításokkal bármilyen más kártevőirtót ráküldenék a gépekre, számos “kártékony szoftvert” találhatna, de nem a vírus adatbázis alapján, hanem a heurisztikus kereséssel, hiszen az ilyen keresés veszélyesnek minősít szinte minden olyan alkalmazást, ami hozzáfér a rendszer fájlokhoz, rendszer beállításokhoz, vagy online, esetleg telefonos hívást kezdeményezhet, stb, vagyis szinte minden tweaker és chat szoftvert, a torrent kliensek nagy részét és még sorolhatnám. Ugyanez történne, ha az én beállításaimmal ráküldeném a nod-ot egy másik vírusirtó más beállításokkal védett rendszerére. Ezek a statisztikák tehát meglehetősen relatív eredményeket mutatnak.

    • Buthi János Kedves János, Ezek a tesztek jellemzően a vállalati felhasználók számára készülnek. Amikor ők döntést hoznak, akkor viszont nem egyetlen tesztet néznek meg, hanem több tucatot, különböző laboratóriumoktól. Ezért igaz az is, amit Ön mond. A másik oldalról viszont fontosak a tesztek, és ha sok teszt egyetlen irányba mutat, az már megengedi, hogy következtetéseket vonjunk le.

    • Gyula Kertai szerint:

      Buthi János ?

  4. Kedves Csaba, valószínűleg érdemes lenne a gépeden egy víruskeresést végrehajtani. Ha a G Data egy mostani verziója jelentősen lassítja a számítógépet, annak van valamilyen oka, aminek érdemes utána nézni. (Ez lehet egy program ütközés, vagy fertőzés.)

  5. Tiborné Kaluser szerint:

    Az a baj ezekkel, hogy nem magyarul vannak. Nem mindenki beszél más nyelvet, nem beszélve arról, hogy a fordítások olyan rosszak, hogy értelmezhetetlenek.

  6. Tamás Kerchner szerint:

    De béna fotó! Kilóg egy nagy hajsodró a gepárd tüdejéből.

  7. Pál Pocsaji szerint:

    Avira .Könnyen kezelhető és biztonságos .

  8. Tamás Tonhauser szerint:

    érdekes, nálam sehol nem lassít az avast, bár be van állítva és lúzer sem vagyok, user helyett 😀 hagyjuk má’ …ismerek hackert, aki a rendőrségnek dolgozik!! ő szerinte is csak az avast! főleg az egyedi önvédelme miatt és amiatt, hogy az ingyenes is majdnem azt tudja int a fizetős, kivéve tűzfal, kémprogram védelem, cleaner…de ezeket meg lehet oldani mellette! éppen ezért nem célpont hackereknek 😀 ingyen! szevasztok

  9. Hollai Iván szerint:

    …letöltöttem, gyakorlatilag mindent ellenségnek látott! gyorsnak gyors volt, de blokkolt minden mást is 🙂 törölve

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük