Oroszország csendben építi a saját cenzúrázott internetét

A nagyhatalom csendben, de annál gyorsabban távolodik a globális internet világától. Az ukrán invázió erre csak rátett egy lapáttal.

Az orosz állami apparátus immár 2019 óta dolgozik azon, hogy Oroszországot leválassza a globális internetről. Abban az évben fogadták el a független internet törvényt, mely felhatalmazta a hatóságokat, hogy oroszok milliói számára elérhetetlenné tegyék a különböző weboldalakat. A törvényre hivatkozva tiltották be a Facebookot, az Instagramot és a Twittert, mondván, ezek az oldalak orosz híreket töröltek.

Azóta az orosz hatóságok folyamatosan fogadtak el olyan új intézkedéseket, melyek célja az internet ellenőrzése, ezzel is növelve az állam ellenőrzését és cenzúráját. Minden kis lépés az országot egy elszigeteltebb, tekintélyelvű saját hálózat felé viszi.

Az ukrán invázió szolgáltatta a kifogást

Tanya Lokot, a Dublin City University digitális média tanára szerint Ukrajna inváziója további ürügyet biztosított az orosz hatóságoknak a cenzúra szigorítására. Az elmúlt két hónapban a hatóságok fél tucat szabályozást vagy törvényt fogadtak el, melyek célja a web és az ország technológiai ökoszisztémája feletti hatalom megszilárdítása.

Júliusban a hatóságok azt javasolták, hogy hozzanak létre egy orosz áruházat a mobilos alkalmazások számára, melyet minden új telefonra telepíteni kellene. Elfogadtak egy törvényt, mely megtiltja, hogy az emberek adatait az országon kívülre vigyék a szolgáltatók. Az orosz parlament megszavazta, hogy az emberek biometrikus azonosítóit begyűjthessék a pénzintézetektől, és egyetlen nagy adatbázishoz adják hozzá.

Az első pénzbírságok már meg is születtek: az Apple-t például 34 ezer dollárra büntették, mert a felhasználók adatait nem orosz szerveren tárolja. A háború kitörése óta kizárólag ingyenes szolgáltatásokat biztosító Google-hoz 370 millió dolláros bírságot vágtak, mert nem távolított el a hatóságok által hamisnak vélt információkat.

Júniusban a hatóságok korlátozták az internetes cenzúra megkerülését lehetővé tevő VPN szolgáltatások használatát. Bejelentették, hogy a mobiltelefonok IMEI kódját tartalmazó adatbázist terveznek létrehozni. A hatósági személyeknek megtiltották az olyan külföldi videókonferencia alkalmazások használatát, mint a Zoom, de az azonnali üzenetküldőket is korlátozzák. Bejelentettek egy törvénytervezetet, mely szerint 2025-ig az ország kritikus infrastruktúráját használó vállalatoknál megtiltanák a külföldi gyártmányú szoftverek használatát.

Öt elv alapján szorítják a csavart

Ezen intézkedések hatására megerősödik az állami ellenőrzés a kommunikáció felett, miközben az orosz technológia használata tör előre. Stanislav Shakirov, az orosz digitális jogvédő szervezet, a Roskomsvoboda társalapítója és a Privacy Accelerator technológiai fejlesztő szervezet alapítója szerint az ország már 2012 óta elkezdte az internet szabályozását. Ebben öt központi elvet követnek a hatóságot.

Első körben az hatóságok célja az országos internetes infrastruktúra ellenőrzése és birtoklása. Másodsorban az ország nyomást helyez a weboldalakra és internetes cégekre, mint a Yandex és a Facebook alternatívaként működő VKontakre, hogy cenzúrázzák a tartalmakat. A harmadik a média ellehetetlenítése, megtiltva a független média szervezeteket. Ezt követi, hogy az embereket kényszerítik, hogy öncenzúrázzák magukat online, ellehetetlenítik a tüntetéseket. Az utolsó, ötödik intézkedés pedig az, hogy korlátozzák az információhoz való hozzáférést, weboldalakat blokkolva.

A független internet törvény elfogadása óta a hatóságok a weboldalakhoz való hozzáférés tiltására szolgáló technológiájukat nagy mértékben fejlesztették, ezzel is megteremtve a RuNet, vagyis a világ többi részétől leváló, orosz internet alapjait. Az ukrán háború kezdete óta több mint 2384 weboldalhoz való hozzáférést blokkoltak a hatóságok a Top10 VPN adatai szerint.

Azért ebben a lehengerlő gépezetben is vannak apróbb, rosszul működő csavarok. A Telegram 2018-as blokkolási kísérlete látványos kudarcba fulladt, és két évvel később inkább felhagytak az egésszel. Az orosz nyelvű alkalmazásboltok látványosan üresek, a piacvezetőnél 1000 app tölthető le. A RuTube, a YouTube orosz alternatíváját szinte senki sem használja. Az Instagram alternatíva, a Rossgram pedig még mindig nem indult el.

A cikk forrása: Wired

A cikkhez a lap alján tud hozzászólni, és mások hozzászólásait is ott olvashatja.

Ha tetszett a cikk:


Ne felejtsen el feliratkozni hírlevelünkre:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

gdpr-image
A weboldalon sütiket (cookie) használunk, melyek segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával elfogadja Adatkezelési tájékoztatónkat.